Újra és újra érkeznek bejelentések mind a Rendőrséghez mind a bankokhoz, hogy telefonos csalók hiszékeny ügyfeleket vernek át telefonhívások során, banki ügyintézőnek adva ki magukat.
A Rendőrség felhívja a figyelmet, ha bárkit a bankszámláját ért támadásra hivatkozva keresnek telefonon, soha ne adjon ki semmilyen információt a hívó félnek, és ne is hajtson végre kérésére semmilyen műveletet sem okoseszközén, sem személyesen!
Ebben az esetben is futhat pénze után a károsult! Sajnos hitt egy magát banki szakembernek kiadó telefonos ügyintézőnek, aki arról tájékoztatta, hogy a számláján nagy értékű gyanús tranzakciót észleltek. Miután a sértett közölte, hogy ezt nem ő kezdeményezte, a „segítőkész” ügyintéző kérte, kövesse az utasításait, hogy elkerüljék a további károkat. Ezután rávette, hogy menjen be egy közeli bankfiókba, és ott adjon le egy átutalási megbízást az általa telefonon bediktált számlára. A csaló a telefonhívás során arra is kitért, hogy a sértett ne mondjon semmit a banki ügyintézőnek, mivel előfordulhat, hogy ő is benne van a számla elleni támadásban.
Az áldozatnak végül több mint 4 millió forintja került át a csalók számlájára.
Mit tegyen, hogy ne váljon ilyen csalás áldozatává?
- Kezelje óvatosan, fenntartással a kéretlen telefonhívásokat!
- Minél sürgetőbb a hívás, annál gyanúsabb! Lassítson és gondolja át alaposan, hogy mit is kérnek valójában!
- Gyanús telefonhívás esetén ne adjon meg személyes adatokat, és szakítsa meg a beszélgetést!
- Ha a kijelzett telefonszám valóban a bank ügyfélszolgálati telefonszáma, az sem garancia arra, hogy tényleg onnan keresik. Annak ellenőrzésére, hogy az illető valóban az, akinek mondja magát, keresse meg a szervezet telefonszámát (a weboldalán vagy online kereséssel), és lépjen vele kapcsolatba közvetlenül!
- Az ellenőrzéshez ne használja a hívó által megadott telefonszámot! A szám hamis lehet, vagy kifejezetten a csaláshoz is létrehozhatták.
- A csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető információkat Önről vagy a vállalatról, amelynek dolgozik, például a közösségimédia-profilok felhasználásával. Nem bízhat meg a hívóban csak azért, mert ő ismeri ezeket az adatokat.
- Ha hitelesnek gondolja a telefonhívást, akkor is kérjen keresztazonosítást, melynek során a feltett kérdésekre (például anyja születési neve) a válaszok egyik felét az intézmény ügyintézője adja meg, a válaszok másik felét pedig az ügyfél!
- Soha ne adja meg a betéti vagy hitelkártyája PIN-kódját, CVV-kódját, online banki jelszavát vagy egyszer használható, második hitelesítési kódot! A bankok sosem kérik ezeket az információkat!
- Soha ne telepítsen mások kérésére programot számítógépére vagy telefonjára! A csalók sokszor vírusvédelmi megoldásnak beállítva, álcázva próbálják rávenni áldozatukat arra, hogy visszaéléshez használható programot telepítsenek.
- Soha ne utaljon pénzt telefonon érkező kérésre! Egy bank sosem kér ilyet.
- A csalási szándékú hívásokat azonnal jelentse a bankjának!
Forrás: KiberPajzs