2024. július 16-tól már az egyes mikromobilitási eszközökre is kiterjed a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (továbbiakban: kgfb). A járművek tulajdonosainak, üzemben tartóinak vagy használóinak a felelőssége ellenőrizni a gépjármű nettó tömegét, illetve tervezési sebességét, s ezek alapján eldönteni, hogy szükséges-e rá kgfb-t kötni, avagy sem. (FÉBÉSZ)
MI SZÁMÍT GÉPJÁRMŰNEK?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi törvény szerint, gépjárműnek minősül minden olyan, szárazföldön, de nem sínen közlekedő, kizárólag mechanikus (tehát nem emberi vagy állati) erővel működtetett, hatósági nyilvántartásba vett vagy hatósági nyilvántartásba nem vett jármű – a kizárólag mozgáskorlátozott személyek általi használatra szánt kerekesszékes járművek, az elektromos rásegítéssel működő (pedelec) kerékpárok, valamint a mozgáskorlátozott személy által vezetett e-moped járművek kivételével –, amelynek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h-t, vagy legnagyobb saját tömege meghaladja a 25 kg-t és legnagyobb tervezési sebessége a 14 km/h-t.
A mikromobilitási eszközök esetében tehát, amennyiben azok a fentiekben leírtak szerint gépjárműnek minősülnek, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kell rendelkezniük. Mivel a kgfb törvény szerint a hatósági engedéllyel nem rendelkező járművek esetében a gépjármű tulajdonosa mellett a használó is üzemben tartónak minősül, így használat előtt mindenképpen meg kell győződni róla, hogy az adott eszközre kell-e, illetve van-e biztosítása.
A MABISZ honlapján (https://mabisz.hu/ujabb-jarmuvekre-kell-majd-kgfb-t-kotni/) egy tájékoztató jellegű ábrával is készült, mely segíthet eldönteni a járművek használóinak, hogy vonatkozik-e rájuk a kötelezettség.
MENNYI AZ ANNYI?
Mivel egy teljesen új szabályozásról van szó, kíváncsian vártuk a biztosítók lépését a díjtarifákat illetően, melynek kidolgozására a szolgáltatók június elejéig kaptak haladékot. Az alábbiakban a biztositas.hu online összehasonlító oldal segítségével jártunk utána, milyen díjakkal kell számolnunk egy elektromos roller használatakor. A kalkuláció elvégzéséhez egy tetszőlegesen kiválasztott eszközt vettünk példának (paraméterei: maximális sebesség – 25 km/h, saját tömeg – 30 kg).
Ahogyan a fenti számokból látszik, jelentős különbségek vannak a biztosítók díjazásában, amit módosíthatnak az egyes kedvezménytételek, illetve a választott fizetési mód és ütemezés is. Igyekezzünk több szolgáltató ajánlatát is megtekinteni a számunkra legmegfelelőbb kiválasztásához.
HA ELMARAD A BIZTOSÍTÁSKÖTÉS
Amennyiben a biztosítási kötelezettség ellenére az üzemben tartó nem köt kgfb-t, az egyrészt a közúti közlekedési szabályok megsértésének minősül, amiért a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. Másrészt az üzemben tartónak a biztosítatlan időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetnie, amely napi összege magasabb, mint az ugyanezen időszakra vonatkozó normál biztosítási díj. A fedezetlenségi díj járműkategóriák szerinti mértékét a Kártalanítási Számla kezelője, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) határozza meg és hirdeti meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, valamint teszi közzé saját honlapján is.
KI FIZET KÁROKOZÁS ESETÉN?
Azt nyilván mindenki tudja, hogy amennyiben károkozás történik egy kgfb-vel rendelkező gépjárművel, a kárt okozó gépjármű biztosítója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk megtérítésére. De ki felel akkor, ha például a gépjármű üzemben tartója ismeretlen, vagy nem rendelkezik biztosítással, illetve, ha fizetésképtelenné vált a biztosító?
Abban az esetben, ha olyan gépjárművel történt károkozás, amelynek üzemben tartója nem rendelkezik biztosítással, vagy üzemben tartója, illetőleg a gépjármű ismeretlen, a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége által kezelt Kártalanítási Számla (Garanciaalap) téríti meg az okozott kárt, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország. Bár a MABISZ a kártalanítást követően követelheti a biztosítás nélküli üzemben tartótól a kártérítés kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordításának és költségének megtérítését, a gyakorlatban csekély eredménnyel jut hozzá a bíróság által megítélt összegekhez.
Fontos, hogy a közúti közlekedési balesetek károsultjai jogos kártérítési igényüket a felelős fél biztosítójának fizetésképtelensége esetén is érvényesíthessék. Erre az esetre hozták létre a szintén a MABISZ kezelésében lévő Kártalanítási Alapot, mely azokban az esetekben nyújt kártérítést a biztosító helyett, ha a károkozásért felelős gépjármű üzemben tartója a károkozás időpontjában rendelkezett biztosítási fedezettel, de felelősségbiztosítója felszámolás alá került. A Kártalanítási Alap csak a magyarországi telephelyű, illetve rendeltetése szerint magyarországi gépjárművek üzemben tartóinak védelmére terjed ki.
HOVÁ FORDULHATUNK, HA NEM TUDUNK MEGEGYEZNI A BIZTOSÍTÓVAL?
A biztosítóval fennálló egyedi szerződéses jogvita esetén – például, ha egy kártérítési ügyben a fogyasztó kárigényét a biztosító elutasítja, vagy a kártérítés mértékét a fogyasztó nem fogadja el –, először minden esetben a szolgáltatóhoz kell fordulni a vitás ügy megoldása érdekében. Ehhez célszerű személyesen, telefonon, postai vagy elektronikus úton felvenni a kapcsolatot az érintett biztosítóval és panaszt tenni. Amennyiben a fogyasztó panaszát a szolgáltató elutasította, a Pénzügyi Békéltető Testülethez lehet fordulni a fogyasztói igény érvényesítése érdekében.
A panaszrendezésben (panaszlevél megfogalmazásában, a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának megindításához szükséges kérelem kitöltésében) segítség kérhető a vármegyeszékhelyeken működő Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodáktól, melyek elérhetőségei a Magyar Nemzeti Bank oldalán, az alábbi linken érhetők el: https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/tanacsado-irodak