Összesen 75 milliárd forint értékben fogadott el forint-kamatcsereajánlatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ötéves lejáraton 35, tízévesen pedig 40 milliárd forint értékben kötöttek üzletet a bankokkal – derül ki a jegybank közleményéből. Az elfogadott ajánlat magasabb lett, mint az előzetesen meghirdetett 35, illetve 15 milliárd forint, azonban még így is eltörpül a 296, illetve 277 milliárd forintos kereslethez képest.
A piaci kamatszint magasabb, mint amit a tenderen az MNB megállapított – értékelte a Világgazdaság kérésére az első MNB-forintswaptendert Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője, aki hozzátette: annak figyelembevételével állapította meg a kamatszintet az MNB, hogy nem akarja ész nélkül lefelé húzni a kamatokat.
Az első ilyen jellegű tender lévén nem lehetett előre tudni, milyen hozamok alakulnak ki, ezért több bank is szétszórta az ajánlatát, ez nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a keresleti állomány közel hét és félszerese volt az elfogadott ajánlatoknak. A túlkereslet azonban várhatóan kevésbé jelenik meg a következő tendereken, mivel akkor már lesz viszonyítási pontja a piacnak.
Az alacsony elfogadott ajánlat oka lehet emellett az is, hogy a kamatcsereügylet később veszteséget termelhet az MNB-nek, így nem áll érdekében jelentős mennyiségű swapot kihelyezni – mondta az elemző. Emellett nem valószínű, hogy a jegybank által ajánlott szintre csökkennek a piaci kamatok a viszonylag alacsony állomány miatt – tette hozzá Németh Dávid. Ennek megfelelően kérdéses, hogy a jegybank eredeti célja, vagyis hogy a hozamgörbe hosszú végére konvertálja a rövid végén tapasztalható hozamszintet, mennyire lesz sikeres.
A jelzáloghitelek kamatában várhatóan csak hetek múlva látszódhat meg a tender hatása – tette hozzá az elemző. A jelenleg elfogadott állomány mérete miatt egyszeri nagy kamatcsökkenésre nem számíthatunk. A később tartott tenderek azonban segíthetnek abban, hogy a jegybank érvényesíteni tudja a célját, és az öt-tíz évre fixált hitelek kamatai számottevően csökkenhetnek.
Forrás: Világgazdaság