Back to top

Melyiket válasszuk? - Lakástakarék kontra NOK

A köznyelvben egyszerűen csak lakáslottónak elnevezett Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) újjáélesztésével bővült a lakásvásárlás előtt állók lehetősége. Nézzük, mikor érdemes ezt választani, és mely esetben a lakástakarékot! (FÉBÉSZ)

A kormányzat jóváhagyta az évekkel korábban illegális pénzügyi tevékenység miatt betiltott lakástakarék-közösségek működését, egyelőre kizárólag a Central NOK Zrt. égisze alatt. A Nemzeti Otthonteremtési Közösség lényege, hogy aki belép ebbe a civil közösségbe, az alapszabályban rögzített módon és feltételekkel szerencsés esetben akár már az első hónapban hozzájuthat a lakásvásárláshoz szükséges összeghez. Ezt a tagok havi befizetései teszik lehetővé.

A „lakáslottó” elnevezés találó, és helytálló is egyben, mert sorsolással - illetve licittel - dől el, ki az a szerencsés, aki a tárgyhónapban „nyer”, és ingatlant vásárolhat, igaz, kizárólag új építésűt. A NOK rendszerében is jár állami támogatás a megtakarítás mellé. A havi befizetéseket a futamidő végéig természetesen a kisorsoltaknak továbbra is teljesíteni kell, azonban ebben a rendszerben a banki hitellel ellentétben minden tag kamatmentesen jut pénzhez.

A NOK kamatmentes - de nem költségmentes!
A befizetett összeget a NOK-on belül regisztrációs díj terheli, melynek mértéke a szerződési összeg 1%-a.Tehát például 13 millió forintos összbefizetés esetén 130.000 Ft. Az úgynevezett szervezési díjnak szintén a szerződési összeg az alapja, mértéke 0,1%, de legalább 20 ezer Ft/hó. Életbiztosításra körülbelül 0,02%-ot kell számolni, továbbá ha valaki megvásárolta az ingatlant, kötelező rá biztosítást is kötnie. Ez utóbbi havonta pár ezer forint további kiadást jelent.

Okulva a közelmúlt pénzügyi botrányainak tanulságaiból, lényeges információ, hogy a lakástakarék-közösségekre nem terjed ki az Országos Betétbiztosítási Alap felelőssége, tehát szélsőséges esetben nincsen száz százalékos garancia arra, hogy mondjuk tömeges kilépés esetén a betétesek hozzájutnak a pénzükhöz. Az alapszabály ugyan kötelezi a közösségeket a megelőlegezett kifizetések 3%-ának megfelelő tartalékalap képzésére, de azért nem árt óvatosnak lenni.

Akinek nincs önerője, eleve hátrányban van
A NOK, mint fogyasztói közösség minimálisan 120 tagot számlál, a futamidő 10-15 év, a lakás értéke 10 és 40 millió forint közé esik. Ehhez igazodik aztán a fizetendő havi összeg. Miután sorsolás döntiel, ki juthat hozzá az adott hónapban álmai otthonához, senki nem tudhatja előre, mikor kacsint rá Fortuna. Előre tervezni, kalkulálni, lakást nézegetni éppen ezért nem is érdemes.
Lényeges, hogy a licitet az nyeri, aki az adott hónapban a legmagasabb önerőt vállalja, vagyis a legkisebb összegű közösségi támogatást igényli. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az amúgy is jobb anyagi lehetőséggel rendelkezők előnyben vannak a többiekkel szemben.

Az állam 30%-kal támogatja a NOK-ot is!
Az állami támogatás mértéke a befizetett összeg 30%-a, de legfeljebb évi háromszázezer forint. Ha utánaszámolunk, azt kapjuk eredményként, hogy ezt a háromszázezer forintot havi 83.000 Ft befizetésével lehet elérni. Ezzel együtt például tíz év alatt egészen pontosan 12 millió 960 ezer forintot gyűjthetünk össze.

A jelenlegi hazai átlagjövedelmet alapul véve a 83 ezer forint igen tekintélyes összeg, ugyanakkor 13 millió forint új lakás vásárlására a mostani ingatlanárak mellett nem minden régióban elegendő. Nem tudhatjuk, rövidtávon mérséklődnek-e egyáltalán a lakásárak, de tíz év múlva aligha lesznek alacsonyabbak a maiaknál.

Összegezve a NOK lényegét: aki pénzhez jut, annak lakásvásárlását a többi tag finanszírozza, kamatmentesen. Azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 10-15 év alatt mennyi kamattól esik el egy NOK-tag, azzal szemben, aki bankban, értékpapírban, vagy más befektetésben tartja a pénzét. Ráadásul a sor végére kerülők, az infláció miatt alighanem kénytelenek lesznek kiegészítő hitelt felvenni.

Lakástakarék: Biztonságosabb és tágabb felhasználási lehetőséget nyújt
Igaz, a lakástakarék-konstrukció felhasználása önerőhöz kötött, viszont a számítások szerint a NOK-kal szemben jobban jár, aki banki kamatra, pénzintézetben helyezi el havi megtakarítását. Ezt minimum négy, maximum tíz éves futamidővel teheti meg. Ezt követően a banki takarék újraköthető. A lakástakarék mögött ott áll a betétbiztosítási alap, állami támogatás ez után is jár, konkrétan a befizetések 30%-a, maximum évi 72 ezer forint. Ehhez havi 20 ezer forintos befizetés szükséges, de egy családon belül többen is élhetnek ezzel a lehetőséggel.

A lakástakaréknál számlanyitási díjat számolnak fel, ami a szerződéses összeg 1%-a. Ezen kívül számlavezetési díj is van, de ez mindössze havi 150 Ft. A betéti összeget a futamidő lejárta előtt is ki lehet venni, ám ekkor állami támogatás már nem jár mellé.
Az egyik leglényegesebb különbség, hogy a lakástakarékkal nemcsak új lakás vásárolható, hanem használt is, illetve a megtakarított összeg új ingatlan építésére, a már meglévő felújítására, korszerűsítésére is felhasználható.

Előnyök és hátrányok
Akinek nem áll rendelkezésre elegendő önerő ahhoz, hogy banki hitelt vegyen igénybe, más lehetősége, mint a NOK, nemigen marad. Ha van önerő, de nem szeretnénk banknak kamatot fizetni a lakáshitel után, érdemes kihasználni a NOK licitlehetőségét.
Választhatjuk a lakáslottót akkor is, ha a lakásra nem záros határidőn belül van szükség, hanem csak hosszútávon, évek múltán. A gyakorlat viszont azt mutatja, a lakásvásárlók döntő többségének nincs módjában ilyen hosszú ideig várni, főleg ha figyelembe vesszük azt is, hogy elfogadható áron, jó helyen, nekünk tetsző lakást nem könnyű azonnal kifogni, és ha ilyet találunk, egy-két héten belül lépni kell, máskülönben elszalasztjuk.

Amennyiben a lakásra munkahelyváltás, házasságkötés vagy például gyerekvállalás miatt gyorsan szükség van, a lakáslottó a kiszámíthatatlansága miatt nem megoldás.

A NOK tehát csak abban az esetben jelenthet valódi opciót, ha a lakásvásárlás távlati terv, vagy ha rendelkezésre áll a sikeres licithez szükséges önerő. Illetve akkor, ha az Erő és a Szerencse velünk van…